Open main menu

Sisdoallu

Stuora-Británnia politihkkaEdit

ParlameanttaEdit

Stuora-Británnia parlameanttas leat guokte oasi, “House of Commons” ja “House of Lords”. Dát guokte oasi ovddastit oktasaš álbmoga ja alitgearddi álbmoga. Ovddasteaddjit “House of Commons” leat álbmotválljejuvvon, dan botta go ovddasteaddjit “House of Lords” leat válljejuvvon juogo danin go leat árben ámmátnama dahje go leat válljejuvvon alimusduopmárin dahje árkabisman.

Válgabeaivvi maid válljejuvvo ráđđehus, ja ráđđehusa jođiheaddji lea stádaministtar. Bellodagas gos leat eanemus ovddasteaddjit, válljejuvvo stádaministtar. Parlameantta válggas eai leat fásta dáhtonat, muhto juohke válgga gaska ii sáhte mannat eanet go vihtta jagi. Stádaministtar sáhttá válljet goas háliida doallat ođđa válgga jus manná oktoráđđenvuohkái (gonagasa dahje dronnega lusa) jearrat lobi fámuhuhttit parlameantta.

House of CommonsEdit

“House of Commons” leat 646 ovddasteaddji, gos juohkehaš ovddasta ovtta válgabiire. Stuora-Británnia lea juhkkojuvvon 646 parlameanttalaš válgabiireaji, ja juohke válgabiire doallá iežas válgga válgabeaivi. Dušše okta ovttasteaddji sáhttá válljejuvvot juohke válgabires, danin lea kandidáhtta geas leat eanemus jienat gii vuoitá.

Eanaš politihkalaš fápmu lea “House of Commons” dan dihte go sii ovddastit álbmotválljen oasi parlameanttas. “House of Lords” lea unnán politihkalaš fápmu ja oktoráđđenvuogis ii leat fápmu oba ge. Dáinna lágiin lea álo leamašan, muhto čuohtejagiid čađa lea eanet ja eanet fápmu fievrriduvvon álbmogii.

House of LordsEdit

“The House of Lords” leat 600 olbmo. Dat olbmot leat ánssášan árvonama “Lord” dahje “Baronette”, go leat bargan iešguđet surggiin nu movt ovdamearka dihte fysihkain, medisiinnain dahje filbmadahkamin. Olbmot “House of Lords” galget čájehit sin čehppodaga parlameanttas ja galget maid fuolahit ahte parlameantta stivre riika buoremus lági mielde. “House of Lords” leat maiddai 12 alimusriekteduopmára, 24 bisma ja 2 árkabisma. Sin váldobargu lea hástalit ráđđehusa ja guorahallat ahte ráđđehus dáhká iežaset barggu riekta. Ovdalašáiggi galggai “House of Lords” doaibmat gonagasa váras, muhto maŋŋel “Magna Carta” ožžo sii stuorát fámu. Áiggi mielde bođii “House of Commons” ja sii galge ovddastit eanetlohkoálbmoga.