Ruoššagiella

Dán artihkkalis dáidet leat čállinmeattáhusat. Jus háliidat, de divo daid ja váldde eret dan málle. Giitu!

Ruoššagiella gullá indoeurohpálaš gielaid slávalaš gielaid nuortaslávalaš gielaid jovkui.

Ruoššagiella русский язык
Geavaheapmi
Guovlu	Ruošša ja máŋgga eará riikkas
Hubmiid mearri	285 miljovnna
Alfabehta	kyrilalaš
Virggálaš stáhtus
Virggálaš giella	Ruošša, Vilges-Ruošša, Kasakstan, Kirgisistan, Ovtttastuvvan Našuvnnat
Giellakodat
ISO 639-1	ru
ISO 639-2	rus

Jietnadatoahppa

Vokálat

Ruoššagielas lea 6 vokála. Systema vuođul lea dábálaš vihtta-vokála-systema i, e, a, o, u, ja dasa lassin guovdavokála, mii lea čállojuvvon ы.

Ruoššagiela vokálat

	ovdavok.	guovdavok.	maŋŋevok.
alla vok.	i	ɨ	u
gaskavok.	e		o
vuollegis vok		a

Čállingiella

Ruoššagiella lea čállojuvvon kyrillalaš alfabehtain.

А а	Б б	В в	Г г	Д д	Е е	Ё ё
Ж ж	З з	И и	Й й	К к	Л л	М м
Н н	О о	П п	Р р	С с	Т т	У у
Ф ф	Х х	Ц ц	Ч ч	Ш ш	Щ щ	Ъ ъ
Ы ы	Ь ь	Э э	Ю ю	Я я

Dehálaš fonologalaš proseassa ruoššagielas lea palataliseren, konsonánttain lea guokte veršuvnna, ovda- ja maŋŋeveršuvdna. Dábálaš l-a lassin lea maid palataliserejuvvon l, IPA: ʎ, seammá jietna go sámegiela viellja-sánis. Palataliseren ii leat merkejuvvon konsonánttas, muhto vokálas, nu ahte jos konsonántta ii leat palataliserejuvvon, de čuovvovaš vokálabustáva (vokálaide a, e, i, o, u) lea а, э, ы, о, у, muhto jos lea, de seammá vokála ferte čállit я, е, и, ё, ю. Jos konsonántta maŋŋel ii leat vokála, muhto nubbi konsonánta dahje sáni loahppa, de konsonántta maŋŋel boahtá palataliserenmearka, ь.

Liŋkkat

• Википедия. Заглавная страница Wikipedia ruoššagillii

Slávalaš gielat
bosniagiella | bulgáriagiella | čeahkagiella | girkusláva | kroatiagiella | makedoniagiella | polskkagiella | ruoššagiella | serbiagiella | serbokroatiagiella | slovákiagiella | slovenagiella | sorbigiella | ukrainagiella | vilgesruoššagiella