Dán artihkkalis dáidet leat čállinmeattáhusat. Jus háliidat, de divo daid ja váldde eret dan málle. Giitu!

Kymragiella lea kelttalaš giella.

Kymragiella
Cymraeg
Geavaheapmi
Guovlu Cymru
Hubmiid mearri 721 700 (2011)
Virggálaš stáhtus
Virggálaš giella Cymru
Giellakodat
ISO 639-1 cy
ISO 639-2 wel
ISO 639-3 cym


Yny lhyvyr hwnn-girjji ovdasiidu
Ras yr Iaith lea viehkangilvu man ulbmilin lea ovddidit kymragiela stáhtusa

Guovlu rievdat

 
Spánskka-, kymra- ja eaŋgalsgiel galba Argentiinnás

Jagi 2011 kymragielas lei sullii 721 700 hálli ja dainna 562 000 ásse Walesis. Kymragiella lea Walesa álgoálgosaš giella, muhto eŋgelasgiela hálliid ossodat eatnama ássiin lea sturron áinnas 1800- ja 1900-loguin. Muhtun guovllut leat goittotge seilon gievrrat kymragielalažžan ja muhtun gávpogiid ássiin badjel 80% hállá kymragiela. Giella hállojuvvo maiddái unna guovllus Argentiinnás, gosa sirdolaččat dolvo dan 1800-logus.

Jietnadatoahppa rievdat

Giellaoahppa rievdat

Sátnevuorká rievdat

Čállingiella rievdat

Alfabehta rievdat

Kymragiela alfabehtas leat 29 bustáva:

А а B b C c Ch ch D d Dd dd E e F f
Ff ff G g Ng ng H h I i L l Ll ll M m
N n O o P p Ph ph R r Rh rh S s T t
Th th U u W w Y y

Girjjálašvuohta rievdat

Vuosttaš girji mii čállojuvvui kymragillii lea Yny lhyvyr hwnn. Girjji čálii aberhonddulaš Sir John Price ja prentii Edward Whitchurch Londonis jagi 1546.[1]

Historjá rievdat

Gáldut rievdat

  1. The first printed Welsh book: Yny lhyvyr hwnn (1546): Cymru álbmotgirjerájus. Čujuhuvvon 08.05.2018.