Anaximander
Anaximander
Ἀναξίμανδρος
Anaximander.jpg
Riegádan~ j. 610 BCE[1]
Jápmánj. 547 BCE[3], j. 556 BCE[4] dehe j. 546 BCE[2]
ČearddalašvuohtaGreeks[d]
Bargu
Ámmátfilosofa, astronoma, matematihkar, geográfa ja fysihkar
Gielladološ greikkagiella
Commons-logo.svg Anaximander
Wikimedia Commonsas

Miletosalaš Anaximander dahjege Anaximandros (Ἀναξίμανδρος) riegádii 610 o.Kr Miletosas ja jámii 546 o.Kr. Son lei Greikka filosofa ja gullá jonalaš luonddufilosofaide. Su dovdoseamos čuoččuhus lea ahte ii gávdno mihkkige mii doallá bajás máilmmi, dat baicce sylinddarin lihkatkeahttá bisui guorosvuođas.

ApeironEdit

Anaximander doalvvui Thalesa árbbi viidáseapput ja geahččalii gávdnat eamiávdnasa (arche). Thales lei cealkán ahte visot boahtá čázis. Anaximander gis celkkii ahte visot boahtá das maid son gohčodii "apeiron" (geažeheapme), mii lei agálaš ávnnas, buotvuohta ja ii mearriduvvon. Go luondu rievdá, de guokte earáláganvuođa doaibmaba, ovdamearkka dihte báhkas ja galmmas, njuokkas ja goikkis. Dainna lágiin son lei vuosttaš luonddufilosofa mii ásahii universála luonddulága.

GáldutEdit

  1. Любкер Ф. Anaximander // Реальный словарь классических древностей по Любкеру / под ред. Ф. Ф. Зелинский, А. И. Георгиевский, М. С. Куторга и др. — СПб.: Общество классической филологии и педагогики, 1885. — С. 86.
  2. 2,0 2,1 Анаксимандр // Энциклопедический словарь / под ред. И. Е. АндреевскийСПб.: Брокгауз — Ефрон, 1890. — Т. Iа. — С. 692–693.
  3. 3,0 3,1 Roux P. d. Nouveau Dictionnaire des œuvres de tous les temps et tous les pays — 2 — Éditions Robert Laffont, 1994. — Vol. 1. — P. 87. — ISBN 978-2-221-06888-5
  4. Ф. И. П. Анаксимандр // Энциклопедический лексиконСПб.: 1835. — Т. 2. — С. 183.