Erohusat artihkkala «Beaivváš» veršuvnnaid gaskkas

Ovdal go šaddá rukses jiehtanassan, de beaivváš čuovgá goasii guokte geardde eanet go dál. Dalle eanaspábba oažžu sullii dan mađe beaivečuovgga go Venus oažžu dán áigge. Beaivváža váibmosa hydrogena boalddiha vel sullii 5,4 miljárda jagi. Dalle beaivváš stuoru dađistaga ja bealli miljárda jagi siste dat lea beali stuorit go dán áigge. ČuovvuvašČuovvovaš bealli miljárda jagi siste dat stuorru jođánit ja šaddá guoktečuođi geardde stuorit go dán áigge. Beaivváš lea dan muttus sullii miljárda jagi ovdal go unnu. Dalle beaivváš álgá nohkat. Váibmosis helium buollá garrasit ja árvvu mielde 40% beaivváža mássás šaddá karbonan minuhtaid siste. Dalle beaivváš sotná 10% sturrosažžan dán áigge ektui. Loahpas go helium lea visot buollán de beaivváš vuohon stuorru seamma ládje go hydrogena nogai. Dát proseassa lea jođáneabbo go mannan háve. Loahpas beaivváš lea vilges deagga.